Így lehet az, hogy 1950 óta már nem az iskolában vagy más „faluba” átjárva kell a hitéletet gyakorolni, hanem egy olyan közösségi térben, amely otthon a szőlősiek számára. A kicsi, sokéves épület és az 1990-es években felépített új templom-kápolna is ezt szolgálja erős várként, amely biztonságot, nyugalmat, lelki békét teremt, közel emel a szentháromságban megtestesülő, misztikummá váló, mégis valós Teremtőhöz.
E kápolna nemcsak a kultúránk része, hanem a hit és a szeretet otthona, amely kis lélekharangjának minden kondulásával a szőlősi emberekhez szól. Léte, az új istenházának építése porszemnyi mozzanat a keresztény világ és az egyház történetében, de óriási jelentőségű a néhány száz fős településrész életében. Az évtizedek alatt ez a hely Dabasi-szőlők, a szőlősiek mindennapjainak elidegeníthetetlen részévé vált, amelyet szépsége, bensőséges miliője miatt szeretünk.
Ez a kis füzet összefoglaló metszete csupán az évtizedek történetének, de olyan summázat, amely a múltból a jelenbe ívelve rajzolja elénk a jövőnk irányvonalait. Az elkövetkező, hosszú, alkotó évtizedek reményében nyújtjuk át Önnek ezt az újabb értékes szőlősi emlékkönyvet.
Kőszegi Zoltán Pásztor Gergely
Dabas város polgármestere képviselő
országgyűlési képviselő a Humán Erőforrás Bizottság elnöke
(PDF, új ablakban nyílik meg)