Egy nemzetről sokat elárul, hogy miként gondozza azok emlékét, akik már eltávoztak közülünk. Miként tud gyászolni, miképpen tud méltó emléket állítani halottainak, és miként teszi élővé őket a kollektív emlékezetben.
Bárhová vetődik a fáradt utazó, a temetőt bizton felkeresi, sokat tudhat meg belőlük a jelenről és sokat érthet meg a múltról.
Az alábbiakban a dabasi temetők történelmi múltjáról, azokkal kapcsolatos néhány érdekes információt olvashatnak az alábbiakban.
Kossuth László, (1776-1839)
Kossuth Lajos édesapja, városunkban élt haláláig.
Az idős Kossuth házaspár 1838 októberében leányaival költözött Pestről Alsódabasra.
Az idős Kossuth László, itt halt meg 1839 júniusában.
Kossuth László síremlékének leleplezési ünnepélye (1880) – letölthető PDF
2014. október 10-én, pénteken 17.00 órakor került sor a Református öregtemető – Kegyeleti parkban (Dabas, Zlinszky u. 1.) Kossuth Lajos édesapja, Kossuth László síremlékének avatóünnepségére.
A síremlék és az obeliszk áttelepítésére és méltó környezetben való elhelyezésére Kossuth László halálának 175. évfordulója alkalmából került sor. Képanyagok az eseményről
Áchim Mihály (1848-1914)
Áchim Mihály evangélikus lelkész , aki Gyóni Géza költõ édesapja volt.
Az egyházközség harcos magyarosítója.
Bisztrai László (1920. június 27.–2010. július 31.)
Bisztrai László atya 1920. június 27-én László napján Madarason (Bács-Kiskun megye) született. Édesapja is László volt, aki borbélymesterséget folytatott. 1926-ban egy szentségimádás litániára hívta a katolikus iskola igazgatója, és akkor állt először az oltárhoz ministrálni. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy ő pap szeretne lenni.
1927-ben felköltöztek Kispestre, és 1934-ben jelentkezett a Váci Szemináriumba felvételre. Szeptembertől az 5. osztályt már a váci piarista gimnáziumba kezdte, mint kis szeminarista papnövendék.
1938-ban érettségizett.
1943. június 20-án Marosi Izidor püspök úr szentelte pappá. Az első kápláni helye Vác-Felsővárosi plébánia volt.
1944 őszétől nagykátai káplán volt.
1945-ben Pestszenterzsébeten káplán, hitoktató, majd 1946-ban visszahelyezte a püspök úr Vác-Felsővárosba.
1951 őszén Vác Hétkápolna lelkésze.
1953-ban egy körlevelet kellett felolvasni, amit a párt íratott meg, és a Püspöki Kart kötelezték rá, hogy minden templomban olvassa fel a helyi plébános. A körlevél tartalmazta, hogy „a hívek hordják ki a trágyát a földekre”. Mivel Bisztrai László atya nem volt hajlandó ezt felolvasni, ezért 1954. január 8-án a Markó utcában megtartott zárt tárgyaláson 8 évi börtönre ítélték: „a népi demokrácia megdöntésére irányuló fegyvertelen szervezkedésben való aktív részvétel” vádjával. Innen vitték a váci börtönbe, ahol 3 évet töltött.
1956. szeptember 15-én engedték szabadon a börtönből őt, és még 25 papot.
1956 őszén a püspök úr Dunaharasztiba helyezte káplánnak.
1957-ben Kartalon szolgált.
1958 őszétől 1960-ig Ecsegen már önálló plébános.
1961 őszén Szabadszállásra helyezte a püspök úr 1964-ig. Ez egy erős református hely volt, a katolikusok 13 kilométerre laktak, Balázspusztán. Motorkerékpárral járta az utakat a Szentmisére vasárnaponként.
1964-ben 1971-ig Törtelre került plébánosnak.
1971-től Bordányban szolgált.
1972-ben 10 évig Ócsára került, itt elmélyült a Bokor papi közösségében.
1983-tól 1990-ig Ladánybene plébánosa, majd 1990-től 2003-ig Dabas-Gyón plébánosa lett.
1994-1998-ig Dabasi-szőlőkben felépül az Őrzőangyalok kápolna Bisztrai László atyának köszönhetően. Nyugállományban gyóni Zárdakert Idősek Otthona lelkésze.
2001. március 15-én Dabas Város Önkormányzata díszpolgári címet adományozott neki.
2003. július 6-án tartotta a gyóni katolikus templomban gyémántmiséjét.
2010. július 31-én szombat délután visszatért teremtőjéhez.
2012-ben adakozásból és felajánlásokból sikerült elkészíteni Bisztrai László atya síremlékét. videóanyag ide kattintva