Városunk szülötte gróf Vay Péter (Gyón, Magyarország 1864. szeptember 26.- Assisi, Olaszország, 1948. február 28.) író, püspök, József főherceg udvarmesterének, gróf Vay Lászlónak és Beniczky Saroltának a fia. Rómában végzett tanulmányai után 1898-ban szentelték pappá. Rövid idő múlva elnyerte a szentmártoni javadalmas apátságot, majd apostoli protonárius lett. Mint misszionárius bejárta a világ minden részét. Gróf Vay Péter már 1897-ben XIII. Leó pápa egyik küldötteként vett részt a Viktória, angol királynő uralkodásának 60. évfordulójára, azaz gyémántjubileumára rendezett ünnepségeken. Az első ázsiai útról visszatérve 1905-ben a berlini misszionárius világkonferencia egyik előadója lett.

 

1903-1904 között a Vatikán megbízatásából bejárta a világot, többször is hosszabb időt töltött Kínában, Koreában, Japánban, Indokínában és Ázsia számos más országában, csakúgy, mint a Közel- és a Közép-Keleten, az Egyesült Államokban, valamint Közép-Amerikában. Találkozott és tárgyalt II. Miklós orosz cárral, a kínai, koreai és japán császárral, kora vezető államférfiaival, s többször fogadta őt hosszabb beszélgetésre Theodor Roosevelt elnök. Közreműködött új egyházak, kolostorok és gyermekotthonok létesítésében, például Koreában is. Jutott ideje arra is, hogy elmélyedjen a Távol-Kelet kultúrájában és művészetében. 1912-évi útja során a magyar kormány megbízásából vásárolt régiség-és műtárgyanyagával nagymértékben hozzájárult a Hopp Ferenc Múzeum keleti gyűjteményéhez. Halála után gyűjtött műkincseit a Szépművészeti Múzeumnak adományozta.

Leghíresebb művei: Kelet császárai és császárságai (1906), Nach Amerika in einem Auswanderershiffe (Berlin, 1908), Amerikai naplókivonatok (útijegyzetek, levéltöredék, Budapest, 1910). Életművét keleties ihletésű festészete teszi teljessé.

Testvére gróf Vay (Sarolta) Sándor az első magyar újságírónő, 1859-ben Gyónon született. Kétéves volt, amikor korának kalandos életű, jelentős személyisége, az emigrációból hazatért Kászonyi Dániel (Bécs, 1813- Budapest, 1886). Barátja, Vay László hívta meg 1863-ban Gyónra és rábízta az intézők felügyeletét, s leánya nevelését. A forradalom folytatását remélő Kászonyi lovagolni, vívni és sok másra is tanította a kislányt, történelemre, európai életre, a francia felvilágosodás eszméire, s megismertette vele Mozart, Dumas, Walter Scott s a német romantikusok műveit. Gróf Vay Sarolta szokatlan allűrökkel és férfias szokásaival keltett figyelmet. Diplomás nőként írásból, újságírásból élt. „Fekete szivart szeretett a szájában tartani, amikor a régi Kerepesi úti lóvasúton a hölgyeket gavallérosan szemügyre vette.” Tudósítóként vett részt 1883-ban a hírhedt tiszaeszlári vérvádper nyíregyházi tárgyalásán. Gróf Vay Sándor/ Sarolta egy ellentmondásos kor ellentmondásos gyermeke volt. A kor „diszharmóniájához híven egész életében magányos lázadó maradt, viselkedésével tiltakozva azok ellen a társadalmi szokások ellen, melyekről írásaiban sokszor olyan lelkesen, meghatottan, nosztalgiával eltelve írt”.

Legismertebb művei: Régi magyar társasélet. Pest Vármegye históriái, A régi világból. 2009-ben Dabas Város Önkormányzata Virág borul minden rögre címmel megjelentette verseit.

A Vay család kúriájában jött létre az első hadiárvaház, majd későbbiekben katolikus leányiskola, és apácazárda lett. Ma az épület és a hozzá tartozó park idősek otthonának ad helyet. Egykori birtokukon épült meg az 1930-as évekre a gyóni katolikus templom.