Az épület múltjáról
Az 1800-as évek környékén dombtetőre épült késő barokk kúria szép példája az alföldi és a kisnemesi kúria építészetnek. A kúriát feltehetően két esetleg három ütemben átépítették, bővítették. Eredetileg egy téglalap alaprajzú épület volt, amelyhez egy épületszárny, valamint egy teljes hosszon végig futó íves tornác csatlakozott. Ez az állapot már az 1880-as években megvolt. Az épület 1880-as birtoklapjában az Odenwald, Lakrovits, Jeszenszky és Nemes családok szerepelnek. A kúria az államosítást követően köztulajdonba került, ahogyan ma is és a jövőben is a köz érdekeit fogja szolgálni.

Funkciók
A kúriában legutóbb hármas funkció működött és a terveink szerint is a közfunkciót fogja megtartani. Az épületben marad az orvosi rendelő és a védőnői tanácsadó, illetve új funkció a Kisdabasért Egyesület közösségi tere, amelyet a város civil szervezetei, polgárai használhatnak. Ahhoz, hogy ezt a hármas funkciót a műemléki (helyi védettségű épület) és a XXI. század igényeinek egyaránt megfeleltessük nagy áldozatot kellett a városnak hoznia, hiszen a beruházás önerőből valósul meg.

Építészeti értékvédelem két lépcsőben
A kúria nem áll műemléki védettség alatt, amelynek műemlékké nyilvánítást Bujdosó Géza okleveles építészmérnök kezdeményezte a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtál, amelynek ügyét már felterjesztették az illetékes Belügyminisztériumba. A műemlékké nyilvánítást megelőzte a helyi védelem (homlokzatvédelem) alá helyezés, amelyet a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) kezdeményezett, amelyet Dabas város képviselő-testülete 2012-ben meg is szavazott. Az épület még nem műemlék, de akként kezeljük, illetve a munkálatokat megelőzően a műemlék hatóság szakembereit is felkértük az esetleges díszítő falfestés kutatására. A pincefal alatti köveket megmutattuk régészeknek is, hiszen feltételezésünk szerint a régi kőtemplom maradványait építették be az épületbe.

Építészeti beavatkozás
Az épületben részbeni bővítés, rekonstrukció és teljes körű korszerűsítés van folyamatban. Eltávolítottuk a 70-es években toldásként épült épületrészt, illetve minden a kúriához nem illő elemet és a melléképületet is, amelyek az épület műemléki érvényesülését gátolták. Egy kisnemesi kúria felépítésekor mindig ügyeltek az arányokra, hiszen ez befolyásolja egy épület esztétikai megjelenését. Nagyon fontosnak tartottuk a homlokzatokon az egykori nyílászárók és homlokzatdíszítés (vakolatsávok, keretezések, koronázó párkány) visszaállítását, valamint azt is, hogy az egykori tornác boltívsorát újra szabaddá és nyitottá tegyük. Ennek nem csupán esztétikai, hanem egészségügyi vonzata is van az épület átszellőztetése okán. Ahol szükségessé vált rendbe tettük az alapozást, a rossz ácsszerkezetet és födémrészletet. Az épület kívül-belül új vakolást és festést kap, valamint új burkolatok és új gépészet (víz, villany, fűtés) is készül. Az új vakolás készítése lehetőséget ad arra, hogy a kúria közelítőleg eredeti alaprajzi elrendezésére is választ kapjunk. Az épületről 1:100-as léptékű rekonstrukciós makett is készülni fog. A kúria a mozgássérültek, idősek és babakocsis anyukák számára is úgy alakítjuk ki, hogy mindenki rámpán és lépcsőn keresztül gond nélkül bejuthasson mindhárom funkciót kiszolgáló helyiségekbe. Teljesen új vizes blokk ki fogja elégíteni a hiegéniai követelményeket. Ez részben egy szimmetrikusan megépülő új épületszárnyban kap helyet, amelyet a régi bővített épületrésszel megegyező méretben és stílusban építünk meg. A kúria közösségi tere egy 60 m2-es terem lesz, ahol rendezvények tartására lehetőség fog nyílni.

Ebben a helyiségben egy cserépkályhát is meghagytunk, hiszen szép iparművészeti alkotás, amely értéket képvisel. Érdemes megemlíteni a kúria dongaboltozatos pince helyiségét is, amely tégla felületével hangulatos teret teremt. Az épület felújítása során a takarékosság és környezet tudatosság is szempont, hiszen a használható anyagokat újra felhasználjuk. A kúriához viszonylag nagy terület maradt fenn. A területen parkolókat és pihenő díszkertet szeretnénk kialakítani. A kúria felújítása szép példája annak a tudatosságnak, amelyet az Önkormányzat képvisel a helyi lakosok igényeinek és az értékvédelem kielégítése tekintetében. 2013 nem csupán a Tudás és Tudatosság, hanem az épített örökségek éve is.

Kecskeméti Norbert
Épített örökségért felelős megbízott